Magyarország kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiáját (KFI Stratégia) a Kormány 2021 júliusában, a 1456/2021. (VII. 13.) határozatával fogadta el.

A KFI szakpolitika azt a célt tűzte ki Magyarország elé, hogy a KFI ökoszisztéma értékteremtő képessége révén, a vállalati szektor innovációs teljesítményének intenzív növelésével és az intelligens szakosodás következetes megvalósításával a feltörekvő innovátor országok közül az évtized végére az EU jelentős innovátorai közé zárkózzon fel.

A cél eléréséhez a Kormány a KFI Stratégiában vállalta, hogy a GDP-arányos K+F ráfordítást 2030-ig 3 százalékra emeli.

A kormányzati célok megvalósulásához a versenyképesség fokozása szükséges egy magas hozzáadott értéket teremtő, innovációra nyitott nemzetgazdasággal és olyan vállalati szektorral, amely használja és fejleszti a modern technológiát, valamint képes rugalmasan reagálni a világban zajló folyamatokra.

A KFI Stratégia célrendszere a fentiek alapján három fő pillére épül:

• a tudástermelés erősítése a KFI intézményrendszer kapacitásainak bővítésével, korszerűsítésével és a kutatói utánpótlás biztosításával;
• a tudásáramlás fokozása a KFI ökoszisztéma szereplői közötti hatékonyabb együttműködés ösztönzésével, a szektorok közötti átjárhatóság növelésével, a tudástranszfer lehetőségeinek bővítésével;
• a tudásfelhasználás eredményesebbé tétele a vállalati innováció fokozásával.

A tudástermelés–tudásáramlás–tudásfelhasználás hatékonyságának növelése jelenti a stratégia alapját, ugyanakkor a stratégia jövőképének eléréséhez olyan horizontális témákban is előre kell lépni, amelyek nagymértékben befolyásolják az innovációs ökoszisztéma működését. A KFI szereplőknek azonban csak korlátozottan van ezekre ráhatásuk, így mindenképpen kormányzati beavatkozásra van szükség.

A KFI Stratégia horizontális célkitűzései:

• az innováció iránti fogékonyság, nyitottság, a kreatív gondolkodásra és értékteremtésre való ösztönzés;
• korszerű, a KFI-t támogató szabályozási keretrendszer és üzleti környezet megteremtése;
• a területi, társadalmi, gazdasági kohézió erősítése a KFI eszközrendszerével;
• a stabilitást és az ösztönzést is szem előtt tartó finanszírozási rendszer megalkotása;
• a kihívások, illetve kereslet által vezérelt KFI ösztönzése;
• a nemek közötti egyenlőség biztosítása a KFI rendszerben.

A KFI Stratégia az S3 egyik fő pillére, a két stratégia egymásra épülése és összehangolása feltétlenül szükséges Magyarország KFI teljesítményének növeléséhez ebben az évtizedben.

Míg előbbi feladata az innovációs ökoszisztéma fejlesztéséhez szükséges horizontális célok, KFI-specifikus beavatkozási területek meghatározása, addig az S3 a szakterületi stratégiák célrendszerére építve rögzíti azokat a nagy fejlődési potenciállal bíró prioritásokat, amelyek esetében az erőforrások koncentrációja hozzájárulhat a gazdaság versenyképességének növeléséhez.

A „Magyarország kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiája (2021–2030)” című tervdokumentum itt letölthető.